Nyújtás, lazítás

A nyújtás több szempontból is fontos az edzéselméletben. A kötött és görcsös izomzat nemhogy segítene, inkább akadályoz bennünket a jó sportteljesítményben.

Ha elég lazák vagyunk, az izületeknek nagyobb a mozgáspályája. Ez azért jó, mert könnyedébben mozgunk (pl. könnyen feldobjuk a lábunkat egy mellmagasságban lévő lépésre), illetve a széles izületi mozgáspályán az izületi kopás egyenletesebben oszlik el, azaz nem koncentráltan jelentkezik a kopás, és ezáltal növelni lehet az izületek élettartamát.

A laza, görcsmentes izomzat nagyobb összehúzódásra képes, és ezáltal ugyanazon laza izomzattal nagyobb erőt tudunk kifejteni, mint merev és görcsös izomzattal, tehát a sportteljesítményünk javul.


A nyújtásnál az a nulla szint, ha nem végzünk nyújtást szinte soha. Egyáltalán nem követendő gyakorlat, de nagy szomorúsággal megállapítható, hogy a jelenlegi magyar mászótársadalom többsége ide sorolható. Az egy dolog, hogy a laza izomzat előnyeit kevesen élvezik, de a hátrányait annál inkább. A görcsös, merev izomzat egy túlfeszített izomállapotot, izomtónust eredményez. Ha nem végzünk nyújtást, akkor a túlfeszített izomállapot mászás után megmarad, és többször még a másnap reggeli ébredést követően is megmarad, tehát nem tudjuk kellően kipihenni magunkat. A túlfeszített izomállapot fokozatosan kiterjed a szalagrendszerre, illetve az izmok és szalagok tapadási pontjaira és az izületekre. Innen már csak egy ugrás a komoly sérülés, és csodálkozva rázzuk a fejünket, és nem értjük, hogy mitől sérültünk le, pedig a nyújtás elhanyagolásával ezt már jól megalapoztuk.

 

A nyújtás három alapvető fajtáját különböztethetjük meg:

Edzés előtti „szintentartó” nyújtás: időtartama kb. 5-10 perc, cél a jelenleg meglévő és működő mozgástartományban, mozgáspályán gyorsabban és könnyedebben tudjuk elvégezni az adott mozgást (pl. lábfeldobás magas lépésre), itt nem cél a mozgáspálya fejlesztése.

Edzés utáni „helyreállító” nyújtás: időtartama kb. 10-20 perc, cél az edzés előtt meglévő és működő mozgástartomány, mozgáspálya helyreállítása, tehát az edzés erőfeszítései miatt az izmok ne rövidüljenek, a meglévő mozgáspálya ne csökkenjen, itt nem cél a mozgáspálya fejlesztése.

Pihenőnapon történő „képességfejlesztő” nyújtás: időtartama kb. 60-90 perc, cél a jelenleg meglévő és működő mozgástartomány, mozgáspálya kiterjesztése, fejlesztése. Edzés napra nem szerencsés képességfejlesztő nyújtást beiktatni, ha van rá lehetőség heti két alkalom nagyon hasznos tud lenni.

Összegzés: Heti minimum egy, jó esetben két alkalommal képességfejlesztő nyújtás javasolt, illetve minden mászás előtt és után rövid nyújtást célszerű beiktatni.